Olvasási idő: 
9 perc

Olvassunk-e tündérmesét lányainknak?

Női szerepek néhány magyar népmesében

A tündérmesék több száz éve borzasztóan káros hatással vannak a lányokra és a nőkre, mert ezekben vagy túlidealizálják, vagy démonizálják őket. Abban a korban, amikor íródtak, az akkori társadalmi viszonyokat tükrözték vissza és erősítették meg. A nők nem lehettek aktívak, az volt a dolguk, hogy gyönyörűen és csöndesen meghúzódjanak a háttérben, takarítsák a házat, és várjanak a férfira, aki majd megmenti őket, és aki mellett boldogan élhetnek, míg meg nem halnak. Ma már nem ebben a korban élünk, és ezeknek a régi meséknek az üzenete mára elavulttá, sőt veszélyessé vált. Olyan lányokról kellene hallaniuk a gyerekeknek, akik aktívak, okosak, bátrak, és a saját útjukat járják. (Holly Smale)[1]
 

BEVEZETÉS HELYETT

Véletlenül került a kezembe az angol írónővel készült interjú, és ez a néhány mondat sehogy nem akart kimenni a fejemből. Rengeteg tündérmesét olvastam a lányomnak, sokkal többet, mint kortárs meséket. Mindig választhatott, és általában ezeket választotta.

Sok szülő az elsős gyerekének már nem olvas esti mesét,[2]mondván, olvasson magának, így szeretné elérni, hogy gyakorolja az olvasást. Nálunk még ötödikben is volt esti mese…

Lehet, hogy ártottam a gyerekemnek, és ő is passzív, királyfira vágyó, csöndesen háttérben maradó nő lesz? Nem szeretném. Elolvastam az írónő regényét,[3]de a lányomat ilyennek sem szeretném látni. Milyen mintát szeretnék átadni egyáltalán?

Később rájöttem, hogy nemcsak én vívódom a témával kapcsolatban: „Tényleg ferdén fogom nevelni a fiam, ha panel 55 négyzetméteren a királylányról meg a szegény parasztfiúról fogok mesélni neki? Együgyű lesz, ha beadom neki, hogy a malacok házat építettek?” – kérdezi egy anya egy internetes fórumon.[4]Izgalmas feladatnak ígérkezett utánajárni az ebből következő kérdéseknek (amik számomra eddig nem voltak kérdések). Fogtam hát kedvenc mesekönyvünket[5] és két, témába vágó alapművet: Bettelheimet,[6]no meg Boldizsár Ildikót.[7]


MESÉLJÜNK-E EGYÁLTALÁN?

Az idézett kutatás is mutatja, hogy sok szülő nem tartja fontosnak a mesét. A számtalan elfoglaltság, különóra, házi feladatok tömkelege már az estékbe is betolakszik, nemhogy mese, de közös vacsora is egyre kevesebb családban van. Nehéz a szülőnek a mese mellett dönteni, ha a napi események megbeszélésére is alig van idő, szabad játékra még kevésbé, közvetlen hasznát pedig nem látja egyértelműen. Miközben a készen kapott mediatizált tartalmak egyszerűen alkalmatlanok arra, hogy a gyerekek félelmeit feldolgozni segítsék, képzeletüket és intellektusukat koruknak megfelelően fejlesszék, a szocializációhoz megfelelő, beépíthető, élhető mintákat nyújtsanak.

Ezért észben kellene tartani Bettelheim (1988) válaszait a kérdésre:

[a mese] nagyon komolyan veszi […] az egzisztenciális félelmeket és dilemmákat, és néven nevezi őket, nyíltan kimondja, hogy az ember igényli a szeretetet, és fél attól, hogy semmibe veszik, szereti az életet, és fél a haláltól. Azonkívül megoldásokat is javasol, olyan szinten, amit a gyermek is megért. […]
A mai gyermekek már nem a nagycsalád vagy a jól integrált közösség biztonságos közegében nőnek fel. Ezért ma még fontosabb […], hogy a modern kor gyermeke megismerjen olyan hősöket, akik egyedül vágnak neki a világnak […] rajta keresztül jut el a gyermekhez az emberiség közös kultúrkincse. (19-21.)

 

MESÉLJÜNK-E NÉPMESÉT?

Egyes vélemények szerint a népmese idejétmúlt, a mai gyerekeknek nemcsak a nyelvi/fogalmi rétegeken kellene áttörniük, hogy élvezzék ezeket a meséket, netán hasznukra váljék bármilyen módon a népmese.

„Az a baj a klasszikus mesékkel, hogy nagyon sok már nagyon el van rugaszkodva a mai világtól. A jobbágy, a paraszt legkisebb fia, a király szép lánya, az élelmes parasztlegény, a fonó kislány nem sok mindent mond a gyerekeknek, amit a saját életükhöz tudnak kapcsolni.” 
„Szerinted régen tényleg volt tökhintó? Tényleg törpék dolgoztak a bányában? Sárkányok mászkáltak a várakban? Valamint csóró parasztokból lettek a királyok, ha ezeket a gonosz sárkányokat legyőzték?
„Miért, ma a dolgozó ember mi, ha nem szolgáló??? A bánya a munkahely, a lovaskocsi az autó, a vár a házad, a kismillió paraszt közé mi is beletartozunk, mert a milliomosok ma a kőgazdag királyék a meséből anno…” (Részletek a Bezzeganya blog vitájából)[8]

A lányok szerepét tekintve Boldizsár Ildikó Meseterápiájában egészen különleges világképpel találkozunk: számára ‒ mint ahogy szerinte a gyerekeknek is ‒ nem kérdéses, hanem természetes, az „ősi” világrendnek megfelelő a nők szerepe, helye a világban, amely szerep egyáltalán nem passzív és visszahúzódó, sőt inkább teremtő és kiteljesítő. „A kislányok rajzain a királylánysághoz hozzátartoznak a mindenség és a teremtés szimbólumai.”[9]„Érdekes módon a novellamesék leggyakoribb szereplői az okos lányok és asszonyok […] akik a csak rájuk jellemző női bölcsességgel oldják meg a hősre zúduló nehéz feladatokat” ‒ írja Boldizsár Ildikó.[10]

A mindenki által ismert Az okos leány[11] mellett sorra vettem a mi kedvenc meséinket is, megvizsgálva, valóban passzívak és visszahúzódóak-e bennük a női főszereplők?


A táltos királykisasszony

Főszereplő a megfejthetetlen találós kérdéseket föladó királykisasszony, aki a neki tetsző kérőnek kitalálható kérdést tesz föl.[12]
 

Szép Miklós

Tündér Ilona kezdeményezőként lép föl, magához rendeli a világhíres Szép Miklóst, majd istállót takaríttat vele.[13]
 

Az örök ifjúság vize

A királyfi menyasszonya állja ki a próbákat, és menti meg az összes szereplő életét.[14]
 

Szélike királykisasszony

Minden férfit legyőz a futásban.[15]
 

A táltos asszony

Megmenti a falut a tatároktól.[16]
 

Az ezüstló

A királykisasszony a neki tetsző kérőnek „trójai faló” készítését javasolja, melyet szobájába vitet, hogy a királyfi kileshesse a testén lévő jegyeket.[17]
 

A gulyás leánya

Igazságot tesz, királyi férje döntését felülbírálva, majd amikor az emiatt elkergeti, annyit kér, hogy a neki legkedvesebb dolgot magával vihesse. Altatót csempész a borba, s magával viszi a férjét…[18]
 

A NÉPMESEI HETES SZÁMNÁL MEG IS ÁLLTAM…

„Mivel sok ezer tündérmese van, nyugodtan állíthatjuk, hogy valószínűleg éppolyan gyakori bennük, hogy a női szereplő bátorsága és határozottsága menti meg a férfit, mint fordítva”[19]‒ írja Bettelheim.

Bettelheim könyve 25 éve hozzáférhető magyarul, Boldizsár Ildikóé öt éve jelent meg. A Bezzeganya többezres olvasótábora főleg értelmiségi nőkből áll. A vitában egyetlen érv, egyetlen idézet sem található a két szerzőtől.

Én mesélek továbbra is. És igen, szeretném, ha a lányom ilyen lenne.

Footnotes

  1. ^ Nagy Boldizsár: „A tündérmesék tönkreteszik a nőket” – interjú Holly Smale íróval. Letöltés: http://m.magyarnarancs.hu/konyv/a-tundermesek-tonkreteszik-a-noket-95668 (2017. 01. 23.)
  2. ^ „A 3 évnél fiatalabb gyerekeknek a szülők mindössze 46%-a mesél mindennap, a 4 és 8 év közötti gyerekek családjában pedig még rosszabbak az arányok: az ő szüleik csak 31%-ban mondanak naponta egyszer mesét. (A kutatásban a napi mesemondás tágabb értelemben szerepel: a felolvasástól a családi vagy a kitalált történetek elmondásáig minden idetartozik.) Az adatoknál ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a számok valószínűleg ennél alacsonyabbak: a véleménykutatók tapasztalata az, hogy a kulturális felméréseken a válaszadók ’kicsit csalnak’”. Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt. felmérése, 2011. Letöltés: http://gyerekszemle.reblog.hu/szomoru-csak-minden-masodik-magyar-gyerekn... (2015. 12. 03.)
  3. ^ Holly Smale (2014): A lány, akit soha senki nem vett észre. Manó könyvek, Budapest
  4. ^ A klasszikus mesék túl rémisztőek a mai gyerekeknek? Bezzeganya blog. Letöltés: http://bezzeganya.reblog.hu/a-klasszikus-mesek-tul-remisztoek-a-mai-gyer... (2015. 12. 03.)
  5. ^ Magyar mese- és mondavilág. Mesélte Benedek Elek. 1988,  Móra, Budapest. (A továbbiakban: MMM)
  6. ^ Bruno Bettelheim (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest
  7. ^ Boldizsár Ildikó (2010): Meseterápia. Magvető, Budapest
  8. ^  A klasszikus mesék túl rémisztőek a mai gyerekeknek? Bezzeganya blog. Letöltés: http://bezzeganya.reblog.hu/a-klasszikus-mesek-tul-remisztoek-a-mai-gyer... (2015. 12. 03.)
  9. ^  Boldizsár, i. m. 51. o.
  10. ^ Boldizsár, i. m. 34. o.
  11. ^ MMM. II. 423. o.
  12. ^ MMM II. 79. o.
  13. ^ MMM II. 133. o.
  14. ^ MMM II. 159. o.
  15. ^ MMM. II. 250. o.
  16. ^  MMM II. 383. o.
  17. ^  MMM. II. 384. o.
  18. ^ MMM II. 388. o.
  19. ^ Bettelheim, i. m. 321.