Olvasási idő: 
10 perc

Összefoglaló a KOMA XLIV. pályázatáról

Egyházi fenntartású intézmények innovációja

A pályázati kiírás értelmében a Közalapítvány támogatni kívánja az országosan hasznosítható, hagyományokra épülő egyházi oktatás-nevelés fejlesztését, a mai kor pedagógiai kihívásaira adandó válaszok modellértékű innovációját. A pályázók köréhez azok az intézmények, pedagógusok, pedagógusközösségek tartozhattak, amelyek nevelési, oktatási programjaikban az egyházi iskolák sajátos feladatait valósítják meg, vagy szociális és kulturális hátránynyal küzdő gyerekek nevelését és képzését támogatják megfelelő programokkal, illetőleg az iskola hagyományaira építve innovációkat dolgoznak ki, ilyen tevékenység eredményeit adaptálják, vagy a tehetséges tanulók sajátos, egyedi, ám széles intézményi körben is alkalmazható nevelési és tanulási igényeire támaszkodó pedagógiai programot készítenek.

Minden innovációt szükségszerűen megelőz egy felmérés arról, hogy az újítás milyen környezetben fog létrejönni, és milyen szerepet fog betölteni az adott helyzet javításában. Az iskolai munkába vagy szervezeti modellbe bevezetni kívánt újítások csak jól átgondolt, reális iskolakép talaján lelhetnek termő talajra. Az adottságok és lehetőségek nagyszámú variációjának felismerése és vállalása alapvető premisszája az iskola jobb működési feltételei kialakításának és az itt folyó munka hatékonysága növelésének. A rendszerváltozás után az egyházi iskolák egyik fő feladata a működési modellek és feltételek biztosítása és kialakítása volt, míg az utóbbi években elkezdődhettek azok a változtatások, amelyek az akciótervek mentén további kihívásokra és problémákra kerestek megoldásokat. A közös, több érintett részvételével kidolgozott fejlesztési tervek, például a katolikus kerettanterv elkészítése után a helyi, tantestületi vagy egyéni innovációk is teret nyerhettek az iskolai élet változtatásában, és a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány XLIV. pályázati kiírása ezek megvalósítását segíthette. A sikeres pályázatok kiindulópontjai lehetnek más iskolai tantestületek fejlesztéseinek, és a szükséges módosítások végrehajtása után adaptálható innovációs tervekként használhatók.

A felhívására beérkezett hatvankilenc pályázatból a szakértők véleményezése alapján hatvanegyet támogatott a Közalapítvány majdnem harmincmillió forinttal. A nyertesek megoszlása a fenntartó intézmény szerint a következőképpen alakult: 34 katolikus, 19 református, 2 evangélikus, 1 görög katolikus, 1 Hit Gyülekezete, 1 Keresztény Család Gyülekezet. Három egyéni pályázatot nyújtottak be, a többi pályázó intézményt képviselt. A legaktívabbak ezúttal is a fővárosiak voltak, tíz sikeres pályázatot küldtek a KOMA kuratóriumához. Szegedről 5, Nagykőrösről 4, Kecskemétről 4, Pécsről 3, Veszprémből és Miskolcról 2-2 pályázat, az alábbi településekről 1-1 sikeres pályázati dokumentáció érkezett: Baja, Békés, Békéscsaba, Biharkeresztes, Bonyhád, Csorna, Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Hódmezővásárhely, Kazincbarcika, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kőszeg, Kunmadaras, Mezőtúr, Mosonmagyaróvár, Nagyecsed, Nagykanizsa, Nyergesújfalu, Székesfehérvár, Szentendre, Szentes, Újiráz, Tiszafüred, Tiszakécske, Zalaegerszeg.

A pályázatok fejlesztési tartalmát hét fő csoportra oszthatjuk.

1.

Az egyházi iskolákban folyó oktató-nevelő munka talán legfontosabb alapelve és az ebből következő célok megvalósítására, a hit általi nevelés adekvát rendszerének további kiépítésére, a bibliai erkölcsiségű személyiségfejlesztés, az egyházak tanítása szerinti értékrend és hiteles korszerű életvitel kialakításának biztosítására pályázott a legtöbb intézmény.

2.

Gyakori pályázati téma az iskolán kívüli szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése. Szalézi ihletű vállalkozás a vallásos tárgyú drámai elbeszélő művek énekkara, az oratórium létrehozása. Az ünneplési szokásrendet alakító és valláserkölcsi nevelést biztosító, jeles napok ütemezésével fémjelzett programok, összejövetelek gazdagsága, lelkisége, gyermekközpontúsága, ugyanakkor keresztény közösséget formáló ereje jó minta a nevelésben útkereső intézményeknek. A diákönkormányzatok közösségi életet és kapcsolatteremtést erősítő programjai, a nyári szünidőben gyermekfelügyelet vállalása gazdag programmal, a testi-lelki harmonikus fejlesztés érdekében szervezett egészségőrző programok, a film- és médiakultúra-szakkörök jó példaként szolgálnak a nevelési célok teljesebb megvalósításához. A pedagógusok történelmi ihletettségű kirándulásokat és egyéb programokat szerveznek tanulóiknak a magyarság és a szűkebb környezet múltjának megismerése, a szülőhelyhez és a hazához való kötődés erősödése érdekében, akárcsak filmklubot a vallásos életszemlélet elmélyítésére. Komplex művészeti nevelést is lehetővé tesznek a színjátszó körök, valamint az egyházi művek, képzőművészeti alkotások teológiai kölcsönhatásának bemutatása, a történelmi korokat és eseményeket bemutató iskolajátékok. Kollégiumi estek neves személyiségek meghívásával, elkötelezett értékrendet követő előadások gazdagítják a szabadidős programokat, amelyek nagy hatást gyakorolhatnak a gyerekek egyéni sorsának alakulására, formálására. Fotózás, pszichológiai tanácsadás, személyiségfejlesztő tréningek tanároknak, diákoknak színesítik a programok palettáját.

3.

Kiemelt figyelmet szentelnek a pályázó egyházi iskolák a tehetséges gyerekek fejlesztésére: tanulástechnikai képzés, önismereti tréning segíti a többletmunkát vállaló tanulókat. Retorikai versenyt, kommunikációs szakkört szerveznek az anyanyelvi kultúra magas színvonalú elsajátításáért, az anyanyelv ápolásáért, a szövegalkotási képességek javításáért. Az idegen nyelv tanulását hajdan a Kárpát-medence középosztályhoz tartozó tagjai családilag is szorgalmazták. Ez a szocialista államhatalom idején elsorvadt, újjászervezése, felelevenítése közös érdek. Az egyházi iskolák közül néhány diákcsereprogram keretén belül kívánja ezt segíteni. Az énekszakkörök működtetése, a népzene tanítása-tanulása és a hangszeres bemutatók révén a zenében tehetséget mutató gyerekek útját szeretné egyengetni több pályázó. A természettudományi szakkörök működéséhez kér támogatást számos intézmény, nemcsak az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismerése, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása, hanem tantárgyi versenyeken és a felvételiken való sikeres szereplés érdekében is. A humán érdeklődésű tehetséges tanulók fejlesztése a humán tantárgyak szakköri tevékenységen belüli integrált tanítása révén is megoldható, akárcsak a kémia iránt érdeklődők differenciált és interaktív foglalkozások, kísérletek, versenyeztetés vagy tábor keretén belüli fejlesztése. A hadtörténelem helye a szaktudományok között, illetve bizonyos korok társadalmának mentalitása, harcmodora és szövetségeseihez való viszonya a témája az egyik iskola hadtörténeti szakkörének, mely a szakirodalom tanulmányozása és az önálló forráselemzés módszerein keresztül kívánja segíteni a tehetséges gyerekek egyéni munkáját.

4.

Az egyházak értékrendjének egyik fontos pillére a család, ezért az iskolai munka szerves részének tekintik a családi életre nevelést és a szülők nevelési, pedagógiai kultúrájának fejlesztését, bevonásukat az iskola mindennapi életébe. Ennek érdekében innovatív kezdeményezés a nevelési tanfolyam kollégista diákok szüleinek, ahol a kettős nevelés kivédése érdekében olyan témákat beszélnek meg, mint a kor jellegzetességei, a család, nevelési alapelvek, értékrend, értékek hierarchiája. Egy másik intézményben a családi nevelés pedagógiáját új tantárgyként vezetnék be, máshol kulturális program szervezése a cél az iskola és a család együttműködésén alapuló közösségi élet megteremtése és a kölcsönös bizalomra épülő párbeszéd kiépítése és fenntartása érdekében.

5.

Több, már működő pályázati program a szociális és kulturális hátránnyal küzdő gyerekek számára biztosít esélyt a lemaradás kiküszöbölésére, szükség esetén tanórán kívüli felzárkóztató és tehetséggondozó, személyiségfejlesztő programok segítségével, szem előtt tartva, hogy fontos tennivaló ezen gyerekek közösségbe való integrálása, valamint az iskola, a család és a megfelelő szakemberek (gyermekvédelmi felelős, gyógypedagógus, pszichológus, pap) kapcsolattartásának és együttműködésének kialakítása.

6.

Eszközbeszerzést, bár több pályázatban volt rá igény, csak nagyon kivételes és szükségszerű helyzetben támogatott a Közalapítvány, így a diszfunkciós zavarokkal és magatartási problémákkal küzdő gyerekeknek tartott fejlesztési program esetében.

7.

Egyedi programokat mutattak be a pályázók a kooperatív tanulási stratégiák tanításának, a hit és a versenyképes tudás közti összhang megteremtésének lehetőségeit vizsgálva. Az európai egyházi iskolák szervezettebb és elméletileg is megalapozottabb szintjéhez való felzárkózás, a fél évszázados lemaradás csökkentésének szándéka indokolja a neveléselméleti és gyakorlati valláspedagógiai jegyzetek, kötetek lefordítását, ismertetését és adaptálását, így például az organikus nevelés gyakorlatának meghonosítását.