Olvasási idő: 
23 perc

Szemelvények a díjnyertes pályázatokból

Aktív Soproni Ifjak

Az Aktív Soproni Ifjak évközi és nyári képzéseket szerveznek a demokrácia fejlesztésének érdekében diák-önkormányzati vezetőknek és pedagógusoknak.

A komplex képzési csomag témái:

  • Önismeret.
  • A demokrácia mint a szabadság eszköze
  • Csoportépítés, csoportdinamika
  • Kommunikáció, tárgyalástechnika
  • Együttműködés
  • Hálózatépítés, információáramoltatás
  • Programszervezés
  • Forrásteremtés, pályázatírás
  • Konfliktuskezelés, problémamegoldó módszerek
  • Diák-önkormányzati alapismeretek, diákönkormányzás
  • Diák-önkormányzati menedzsment, szervezet, küldetés
  • A panaszkezelés mindennapi technikái
  • Diákjogok, érdekérvényesítés
  • Önkormányzatiság, döntéshozatal
  • Vezetői ismeretek, asszertív készségek
  • Értékelés, dokumentáció
  • Média, PR, szervezeti kommunikáció
  • Önkéntesség
  • Drogprevenció

Önismeret • Az önismeret mint képzési elem azért került az első helyre, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok, ha vezetőkké, felelősségvállaló személyiségekké akarnak válni, ismerjék személyiségüket, tudják, melyek azok a tipikus helyzetek, amelyeket nehezen oldanak meg, fel tudják dolgozni az alapvető kapcsolataikat, legyenek tisztában problémamegoldó attitűdjükkel és a csoportokban vállalt szerepeikkel. Célunk a tudatosság növelése.

A demokrácia mint a szabadság eszköze • A modul lényege, hogy a fiatalok felismerjék, hogy egy változtatható rendszerben élünk, környezetünk szabályai megváltoztathatók. Fontos továbbá ez az egység azért is, mert átfogóan tekinti át a képzéssorozat elemeit, azok kapcsolatait egymással.

Csoportépítés, csoportdinamika • A képzéssorozat minden elemén végigvonul a törődés a vezetők részéről, melynek célja a csoport munkakedvének, motiváltságának fenntartása. A csoportok létrejöttétől kezdve a munkák, beszélgetések vezetésén át az értékelésig ezt a folyamatot (csoportdinamika) tudatosan kívánjuk irányítani. Célunk az, hogy a civil, ifjúsági, illetve iskolai szerveződések képviselői elsajátíthassák azokat a készségeket, melyek segítségével majd a csoportjaikban a különféle érdekérvényesítési, diákközéleti programokon jó hangulatban és kreatívan tudjanak dolgozni.

Kommunikáció, tárgyalástechnika • A tréning azért kulcsfontosságú, mert a résztvevők életében is legtöbbször a kommunikáción áll vagy bukik egy program sikere. Ez az a készség, melyet mind a magán-, mind a közösségi életben, a munka során is állandóan próbára teszünk. A blokk egyéni és szervezeti szinten műveli a készségfejlesztést.

Együttműködés • A blokk lényege, hogy a résztvevők felismerjék, hogy az általuk lebonyolított programok során a versengő, rivalizáló attitűdről át kell térni a bizalommal teljes, kooperatív, nyerő-nyerő attitűdre, ezzel közelítve a teljes kooperációhoz, együttműködéshez.

Hálózatépítés, információáramoltatás • Ez a képzési elem azt a célt szolgálja, hogy a résztvevők megértsék azokat a jellemzőket, amelyek miatt fontos nekik a hálózatban való tevékenykedés, és megtalálják szerepüket a hálózatban. A képzés során megismertetjük és kidolgozzuk a résztvevőkkel az őket érintő információs lehetőségeket, infrastrukturális eszközöket.

Programszervezés • A projekt-menedzsment blokk abban kívánja segíteni a résztvevőket, hogy a munkájuk során keletkező problémákat megoldandó feladatoknak tekintsék, képesek legyenek azokat elemezni, csoportos, alkotó technikák segítségével a megoldások közül a legjobbat kiválasztani, kidolgozni, és a döntéseiknek megfelelően cselekedni. A vezetői tréning résztvevői az átadott csoportmódszereket könnyűszerrel tudják a saját közösségükben levezetni, a tudásukat gyakorlatban alkalmazott készségekké formálni. Kiemelten kezeljük a programok menedzselését, ezen belül a projekt-menedzsment lépéseit (célok megfogalmazása, helyzetelemzés, szükségletek és forrásfeltárás, ötletelés, projekt kibontása, időbeni tervezés, döntéshozatal, felelősök találása, ellenőrzés, lebonyolítás, értékelés, dokumentáció).

Forrásteremtés, pályázatírás • A programba bevontak által generált önkéntes megmozdulások, diákközéleti programok megvalósítása, a képzéseken való részvétel gyakran költséges, ezekhez külső erőforrásokat, támogatókat kell találni. A képzés ezen blokkja arra készíti fel a résztvevőket, hogy alapítványi, önkormányzati forrásokból képesek legyenek saját részükre, programjaikhoz támogatásokat szerezni.

Konfliktuskezelés, problémamegoldó módszerek: A munka végzése közben érték- és érdekkonfliktusok lépnek fel a szervezetek, csoportok, személyek között. Amíg ezeket a problémákat nem oldják meg, tovább gyűrűznek, és egyre több akadályt gördítenek a hatékony munka elé. A tréning arra készíti fel a résztvevőket, hogy érzékeljék és tudják elemezni a környezetük feszültségeit, és hatékony megoldásokat találjanak rájuk.

Diák-önkormányzati alapismeretek, diákönkormányzás • Mindegyik soproni iskolában és kollégiumban működik diákönkormányzat – természetesen eltérő fejlettségi szinten. Gyakran az ismeretek hiánya akadályozza meg őket abban, hogy valóban jól funkcionáló diák-érdekképviseleti szervként működjenek. Azért, hogy helyzetüket és szerepüket, lehetőségeiket tisztán lássák, alapismereti képzést is biztosítunk számukra, illetve a pedagógusok számára.

Diák-önkormányzati menedzsment, szervezet, küldetés • A diákközéletet, iskolai demokráciát alakító közösségeknek fontos, hogy felelős vezetőik úgy tekintsenek csoportjukra, mint folyamatában létező, önmagában és környezetében is állandóan változó szerveződésre. Amennyiben a vezetők előrelátóan, stratégiailag képesek gondolkodni és elegendő emberi, anyagi forrást támasztanak, a program önfenntartóvá válhat.

A panaszkezelés mindennapi technikái • A résztvevőknek el kell sajátítaniuk, hogyan alakíthatnak ki élő kapcsolatokat környezetük tagjaival, hogy egyáltalán jelzéseket, értékeléseket kapjanak az iskolák működésével kapcsolatosan, meg kel tanulniuk azt is, hogyan formálhatnak megoldandó problémákat a jelzett esetekből, és mindehhez fejleszteniük kommunikációs készségeiket.

Diákjogok, érdekérvényesítés • A közoktatási törvényben rögzített jogokkal szeretnénk pontosan megismertetni minél több diákot és tanárt. Mit jelentenek a törvényben foglalt lehetőségek és kötelességek, hogyan lehet élni velük, mik a feljebbviteli lehetőségei stb.?

Önkormányzatiság, döntéshozatal • Azt szeretnénk elérni, hogy a résztvevők megértsék, mit is jelent az, hogy önkormányzatiság, iskolai – képviseleti szinten, városi iskolák között – szinten, illetve milyen lehetőségeket rejt magában a helyi önkormányzatokkal való együttműködés. Hangsúlyozzuk továbbá a döntések demokratikus befolyásolásának lehetőségeit stb. A téma részét képezi a minden tag véleményére építő, nyílt, hatékony csoportos döntéshozatali forma elsajátítása.

Vezetői ismeretek, asszertív készségek F Azt tapasztjuk, hogy ha az iskolai diákvezetők csoporttagokként, védett körülmények között ki tudják próbálni magukat, akkor a saját otthoni környezetükben való munka, közösségük vezetése már akadálymentesen indulhat, képessé válnak megteremteni és meg is tartani az alkotó folyamathoz szükséges légkört. A csoportvezető segítségével kiemelt, megvizsgált viselkedésmódok megfigyelése, értékelése pedig rendkívül hasznos felismerésekhez juttatja a résztvevőket. Cél a segítők felkészítése arra, hogy vezetőként törekedhessenek a demokratikus módszerek alkalmazására, vezetési stílusuk inkább váljék facilitatívvá, mintsem autoriterré.

Értékelés, dokumentáció • Azért tartjuk fontosnak ezt a blokkot, mert az iskolai diákvezetők, illetve pedagógusok rendszertelenül dokumentálják munkájukat. Mivel a program lényege az összegzés és információáramoltatás, ezen a helyzeten folyamatosan javítani kell. Cél az, hogy a munkájukat egységesen, átláthatóan és határidőkre dokumentálják. Ki kell alakítanunk egy közös paraméterrendszert, amely a mérési eredményeket egységbe foglalja.

Média, PR, szervezeti kommunikáció • A diákközösségek vezetőit fel szeretnénk készíteni arra, hogy a programjaikat hatékonyan és közérthetően kommunikálják a szélesebb közönség elérése érdekében, tegyék ezt megfelelő színvonalon és eleganciával. Az a cél, hogy felismerjék a média, illetve mindenfajta kommunikációs eszköz szerepét a közvélemény befolyásolásában, illetve a programok sikerében.

Önkéntesség • A szervezeteknek képessé kell válniuk arra, hogy az egyes programok lebonyolításának segítésére önkénteseket toborozzanak, a hozzájuk érkező önkéntesekkel megismertessék a munkahelyet, feladattal bízzák meg őket, munkájukat értékeljék és a végzett munkáról visszajelzéseket adjanak.

Drogprevenció • Az Aktív Soproni Ifjak a soproni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tagjaként kiemelt szerepet szán a drogprevenciós munka tudatosításának, illetve annak, hogy a „Demokráciafejlesztés Sopron Iskoláiban” programban részt vállalók holisztikus gondolkodása terjedjen ki arra, hogy ez a tevékenységük is a drogprevenciót szolgáló munka. Programjuk hasznos szabadidős elfoglaltságot ad a fiataloknak, motiválttá és értékorientálttá teszi őket, kiegyensúlyozottabbak és önállóbbakká válnak a részt vevő fiatalok, illetve erősíti azt a segítői attitűdöt, amely a problémák megoldásához vezethet.

A pedagógusok speciális módszertani képzése

Az Aktív Soproni Ifjak 2001 februárja óta foglalkozik a diákközösségek vezetéséért felelős pedagógusok (diákmozgalmat segítő pedagógusok, szabadidő-szervezők, osztályfőnöki munkaközösség-vezetők) felkészítésével. Gyakori tapasztalatunk, hogy a tanárok módszertelenül vezetik a rájuk bízott közösségeket, bizalmatlanok a fiatalokkal szemben, és nem ismerik kellő mértékben a diákönkormányzatok jogait, lehetőségeit. Mivel szerepük meghatározó, ezért a diákszervezetekkel végzett munkában kulcsfontosságú, hogy a pedagógusok is felkészültek, nyitottak és minden tekintetben alkalmasak legyenek a vezetésre. A velük foglalkozó képzések általában eltérő módszertant követnek, hiszen a felnőttekkel egészen másképp kell dolgozni, mint a serdülőkkel. A tematikák jóval lazábbak, többet engednek a csoporttagok által kívánt témák körüljárásának.

Terveink között szerepel, hogy a középiskolásokhoz hasonlóan hétvégi, intenzív tréningeket szervezzünk a pedagógusok számára annak érdekében, hogy vezetőként törekedhessenek a demokratikus módszerek alkalmazására, vezetési stílusuk váljék inkább facilitatívvá, mintsem autoriterré. Ismerkedjenek meg a diákönkormányzatok alapvető jogaival, lehetőségeivel, legyenek tisztában saját kompetenciáikkal, és váljanak képessé a diákönkormányzatot alapvető szinten csoportként működtetni, pozitív mintává válhassanak a diákönkormányzatok vezetése során.

 

„Ami a szívedet (egyfeszt) nyomja”

Mórahalmi Móra Ferenc Általános Iskola és Szakiskola

A program céljai

Az iskolai demokrácia fejlesztése, a civil társadalomban tevékeny szerepet vállaló felnövekvő generáció képzése, a dél-alföldi régióban működő általános iskolai diákönkormányzatok között megindult kommunikáció további fejlesztése, bővítése.

  • Olyan modellértékű diákönkormányzati programok, szervezeti formák megismertetése, bemutatása, amelyek mintaként szolgálnak más iskolák számára, s tapasztalataikat szívesen megosztják a nyilvánossággal. A dél-alföldi régió általános iskoláiban jól működő diákönkormányzatok bemutatkozása, példaadás.
  • Az iskolai diákönkormányzatok egymástól való elszigeteltségének csökkentése, együttműködés kialakítása a diákönkormányzatok és vezetőik között. Így az egyes helyeken megszülető eredmények hozzáférhetővé válhatnak mások számára.
  • Az általános iskolai diákönkormányzatok működése során született szakmai eredmények nyilvános megvitatása, tapasztalatcsere, ötletbörze.
  • Az alapvető emberi jogok és a személyiségi jogok érvényesítésének és megerősödésének előmozdítása.
  • A tanulók jogainak és kötelezettségeinek pontosabb megismertetése.
  • A szabad véleménynyilvánítás elősegítése, az érdekek megfogalmazásának és képviseletének, az iskolai demokráciának a fejlesztése.
  • A gyerekek kezdeményezőkészségének fejlesztése.
  • Megfogalmazni a legfontosabb lépéseket, amelyek a problémák megoldásához vezetnek.
  • Tájékoztatást adni, hogy milyen problémával kihez fordulhatnak, milyen eszközöket használhatnak.
  • Az intézmény tanulói, tanárai összetartozástudatának, az egy közösséghez való tartozás érzésének erősítése, ezáltal az intézményi arculat javítása.
  • Demokráciára nevelés.
  • Nyíltságra, őszinteségre, toleranciára nevelés.
  • Pozitív közösségi életstílusminták kialakítása, erősítése, a 6–14 éves korosztály közösségi magatartásának javítása.
  • A civil társadalomban tevékeny szerepet vállaló felnövekvő generáció képzése.
  • A kistelepülési iskolákban tanuló gyerekek területi helyzetéből fakadó hátrányainak kompenzálása.
  • A kialakult diákönkormányzati kapcsolatok további erősítése, bővítése.

Problémafelvetés

A magyarországi általános iskolákban a szabad véleménynyilvánítás, az érdekek megfogalmazása és képviselete, az iskolai demokrácia működése még gyerekcipőben jár.

Az általános iskolákban az iskolai demokrácia gyakorlata nem működik kellőképpen, ennek egyik oka az, hogy sem a gyerekek, sem a pedagógusok nem ismerik kielégítően a tanulók jogait és kötelességeit.

A diákjogok kiteljesedésével a diákönkormányzatok felelőssége is megnőtt. A pedagógustársadalom kevésbé fogékony a változásokra, ezért a tanárok gyakran támadva érzik magukat saját iskolájukban.

A gyerekek a különböző iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában részt vesznek ugyan, de a kezdeményezés nem az ő kezükben van.

Az iskolai diákönkormányzatok egymástól elszigetelten működnek, nincs együttműködés a diákönkormányzatok között. Így az egyes helyeken megszülető eredmények nem válnak hozzáférhetővé mások számára.

Ahhoz, hogy a diákok önszerveződése kellő hangsúlyt és támogatást kapjon, továbbá a közoktatásban érintett valamennyi oldal, elsősorban a diákok és a pedagógusok vegyenek részt állandó tapasztalatcseréken, tréningeken, továbbképzéseken, amelyek a fenti törekvéseket hivatottak elősegíteni.

Ma az általános iskolai diákönkormányzatok számára nincs lehetőség a megszületett szakmai eredmények nyilvános megvitatására.

Megítélésünk szerint a demokrácia alapjait az iskolában kell elsajátítani, s egy ilyen típusú szakmai rendezvény hozzájárulhat ennek fejlesztéséhez, s a civil társadalomban szakmai szerepet vállaló generáció képzéséhez.

Amennyiben a gyerekek között van is aktív diákönkormányzati képviselő, akkor sem jellemző, hogy ugyanezek a gyerekek a település civil életében (egyesületek, települési ifjúsági önkormányzatok) szerepet vállaljanak. Ennek fő oka, hogy nem rendelkeznek kellő információval a továbblépés lehetőségeiről, a civil társadalomban való aktív szerepvállalásról.

 

A jövő iskolája

Részlet Bangó Edit Diákjogi Kézikönyv című munkájának előszavából

„A gyermekkor iskolájának inkább szelleme, élményei, hangulata, levegője marad meghatározó élményként bennünk, s csak kevésbé a tárgyi tudás, az ismeretek, a tananyag. Tudjuk, hogy a szorgalmat, a munkát, a fegyelmet, a dolgozni tudást, a kreativitást, a közösségi gondolkodást, szolidaritást, nyitottságot, toleranciát, a saját magunkért és másokért is vállalt felelősséget, a közéletiséget, a kommunikációt (az ehhez szükséges írás- és beszédgyakorlattal együtt), az alkalmazkodást, a tiszteletet, a tudás értékelését, mások személyiségének becsülését is valahol az iskolában kezdi el megtanulni az ember, s e folyamat teljesedik ki a későbbiekben az életút során a gyermekként megszerzett alapokon.”

Mit várnak el az emberek ma az iskolától? Ezek az elvárások meghatározzák a társadalom értékeit, eszményeit, életstratégiáit. Leginkább a gyakorlati életre készítsen fel a közoktatási intézmény. Önálló, kreatív gondolkodásra neveljen. Már az iskolában készítse fel az élet „farkastörvényeire” a diákot, szemléletmódja legyen teljesítményközpontú, fejlessze ki a versenyszellemet. A rendszerváltás óta a társadalom elvárásai az iskolával szemben jelentős mértékben átalakultak, nőttek, egyben az intézmény szolgáltatásainak értéke is növekedett. Sok szülő az iskolától azt várja, hogy az segítse elő gyermeke érvényesülését a megszerezhető ismeretek, a tudás, az iskolázottság révén. Fontosnak tartják még a gyermek személyiségének fejlesztését, a szexuális nevelést, a politikai, állampolgári nevelést is. Tehát az oktatással párhuzamosan a nevelést is elvárják az intézménytől.

A társadalom részéről megnyilvánuló elvárások meghatározzák, milyen legyen a jövő iskolája. Milyen is? „A jövő iskolái” hozzávetőlegesen:

  • már csak mintegy harmadrésznyi figyelmet, energiát kötnek majd le a gyermekeknél az egészen alapvető általános ismeretek, a serdülőknél pedig a maguk választotta pár ágazat tudnivalóinak, készségeinek elsajátításával;
  • mintegy harmadrésznyi idő jut majd a testi-szellemi egészséget, derűs kedélyt, érzelemgazdagságot, képzelőerőt, érzékeny ízlést fejlesztő testnevelésre, sportokra, kirándulásokra, játékokra, vetélkedőkre, szórakoztató filmes ismeretterjesztésre, a különféle művészeti ágak befogadó és aktív élvezetére stb.;
  • s ugyancsak mintegy harmadrésznyi idő juthat a kisebb-nagyobb önszerveződő tanulói közösségek keretében az önként vállalt és szabadon váltogatható társadalmilag hasznos munkák végzésére, amelyek szervezési-működési rendjével a közösség ésszerű szabályaihoz igazodni képes és vezetésre is képes tevékeny emberek nevelése érhető el.

A jövőt úgy képzeljük el, ahol a társadalom érdeke a minőségileg is teljes emberi élet kibontakozásának biztosítása, az iskolában a gyermek-serdülő számára a legalapvetőbb jog – az elemi életszükségleteken kívül – „a csak zsengekorban átélhető színes-gazdag élményvilág háborítatlan, sőt segített megéléséhez való jog”, hogy a társadalom többségében teljes értékű, egészséges emberekből álljon majd. A gyermeki élet teljes, gazdag kibontakozása az alapvető ismeretek és készségek játékos, változatos módszerekkel való elsajátításával, az egyéni érdeklődésnek, képességnek, ambíciónak megfelelő fejlesztéssel, sikerélmények biztosításával valósítható meg.

A jövő iskolája alapvetően szolgáltató intézmény, az emberbarát pedagógia segítségével szívesen tölti el benne idejét a diák és a tanár egyaránt. A pedagógus nem kiszolgáltatott, így ezt nem is háríthatja át a tanulóra. A szülők, a diákok és a tanárok jobban együttműködnek. A gyermek alapvető szükségleteit – érzelmi támogatás, védelem, biztonság, elismerés – biztosítják, egyben új tapasztalatokat, élményeket, ismereteket szerezhet, alkothat, kifejezheti önmagát. A tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy visszajelzést adjanak tanáraiknak, értékeljék azok munkáját. A pedagógusoknak biztosítják a megfelelő munkafeltételeket, a megbecsülést. A tantestületben ismeretlen fogalom a túlterheltség, a közöny, a fásultság, a stressz és az abból adódó betegségek.

A jövő iskolájában érvényesülnek a gyermeki és tanulói jogok, a tanuláshoz, a szabad véleménynyilvánításhoz, a tájékoztatáshoz, a meghallgatáshoz, a kérdezéshez stb. való jog. Az iskola felhívja a gyermek figyelmét a jogosultságaira, az érvényesítésükhöz szükséges intézményeket és eljárásokat kidolgozza és ajánlja, jogsérelem esetén szankciókat fogalmaz meg, azoknak érvényt is szerez. A holnap iskolájában, ahogyan az aktív közreműködői szerepeket fokozatosan vállalva a diák tanultabb lesz, viszonyai számára is egyre kezesebbek, az iskola lakhatóbb, egyszersmind összetettebb lesz; az iskolapolgár az állampolgári szerepek felé közeledik. Ebben az iskolában a konfliktus nem rejtegetnivaló gyarlóság, hanem érték, hiszen a megújulást, az adaptivitást és a résztvevők közötti magasabb minőségű együttműködést létrehozni képes lehetőség.

A jövő iskolájában a gyermeki és a tanulói jogok érvényesülését a pedagógusok elősegítik. Ismerik a jogszabályokat, tudják mit szabályoznak nevelőmunkájukból, és mit bíznak rájuk, mit írnak elő az iskola belső életéről. Ismerik az alapvető emberi, állampolgári jogokat, A gyermek jogairól szóló egyezmény alapelveit, rendelkezéseit, a közoktatási törvényben megfogalmazott, a tanulók számára biztosított egyéni és kollektív jogokat. Tisztában vannak a diákok jogi felelősségének alapjaival, meg tudják különböztetni a jogi felelősség formáit a tanulók felelősségre vonásának más – pedagógiai, erkölcsi, közösségi – formáitól. Ebben az iskolában az iskola működése törvényes lesz, a diákok nemcsak tanulják, hanem gyakorolják is az állampolgári, iskolapolgári jogokat. A diákok, a szülők és a tanárok maguk alkotják meg együttélésük szabályait, ennek következtében a konfliktusmentes magvalósulásnak nagy az esélye. A működő demokratizmus garanciái személyi oldalról az iskola törvénytisztelő igazgatója, az intézmény jól képzett tantestülete, az aktív diákönkormányzatot segítő tanár, a gyermeki és tanulói jogokat ismerő diákvezetők, jogi oldalról pedig az iskola szervezeti és működési szabályzata, a megújított házirendje, az évente korrigált kollektív szerződése, a kiemelten fontos feladatokat meghatározó munkaterv és a diákönkormányzati dokumentumok.

Ahhoz, hogy a ma iskolája minél előbb legyen, az iskola összes résztvevőjének, a politikusoknak és a fenntartóknak az együttműködésén, akarásán múlik. Jogilag a helyzet rendezett. A Gyermek Jogairól Szóló Egyezményt deklarálták, a közoktatási törvényt megalkották és módosították a Diákjogi Charta fontos tételeivel, a diákok egyéni és kollektív jogait kodifikálták. Az intézményrendszer is megfelelően kialakult országos szinten, képes a diákjogi problémákat kezelni, megoldási lehetőségeket nyújtani, tájékoztatni. Még helyi szinten kell megerősíteni a diákjogok érvényesítési fórumait, módszereit, technikáit, a törvényi rendelkezések ismeretét számon kérni, a szankciókat érvényesíteni.

A fő cél megláttatni a téma fontosságát és időszerűségét, valamint egy használható kézikönyvet, elméleti és módszertani segítséget nyújtani a közoktatási intézmények vezetői, tanárai és diákönkormányzatot segítő pedagógusai számára.