Olvasási idő: 
29 perc

Szinkrón és aszinkrón kommunikáció IKT alapú oktatási projektekben

A számítógéppel segített kollaboratív tanulás új dimenziókat nyit a mindennapi tanulás és tanítás folyamatában. A színvonalas digitális tananyagok mellett az oktatás szereplői számára számos kollaboratív eszköz érhető el, melyek a kommunikációt, az együttműködést oly módon képesek támogatni, hogy közben a pedagógiai célt nem tévesztjük szem elől. A hazai projektek rengeteg tapasztalattal szolgálnak azok számára, akik kedvet éreznek az IKT eszközeinek kipróbálásához, vagy akik már gyakorlottan vitorláznak a projektpedagógia izgalmas vizein.

A távolság már nem „üveggolyó”

Hagyományos tanórai körülmények között csekély az interakciók száma, a diákok aktív ideje. A tudáscentrumként működő pedagógus olykor-olykor már a hazai oktatási intézményekben is újabb, tudásmenedzseri szerepben van jelen. A változó körülményekre azonban nemcsak a pedagógusok, sokszor a diákok sincsenek felkészülve.

A tudás alapú társadalomban a készségek és képességek fejlődése nem csupán egyéni útvonalakon zajlik. A közösségben, a csoportos tanulás és tudásépítés folyamán ezek új dimenziókat kapnak, így cáfolva az egyes tanulók képességeinek egyszerű additivitását. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás (angol rövidítéssel: CSCL – computer supported collaborative learning) mint évek óta létező és továbbra is ígéretes pedagógiai paradigma még nem mutatta meg minden arcát.

Kommunikáció, kooperáció és közösségi tanulás a hazai digitális pedagógiában

Az információs és kommunikációs technológia (IKT) és a számítógéppel segített kollaboratív tanulás esetében a K betűnek több jelentése van a szakirodalomban és a pedagógiai gyakorlatban is. A sokféle jelentés mind izgalmas és kihívásokkal teli. A kollaboratív tanulás során a diákok egyfajta tanulási közösségben vannak, amely valóságos vagy a technológia révén virtuális. A közöttük kialakuló kooperáció, a kollektív felelősség, a tudás együttes felépítése és gyakorlása kivételes eredményeket ígér akkor, amikor az információözön már-már elsodorja a tanulót és a tanárt egyaránt.

Az ún. internetpedagógus[1] sok esetben inkább dzsungelharcoshoz hasonlítható.

  • Az információ értéke soha nem látott magasságokba szökött, miközben a tudományos, ha úgy tetszik, tankönyvi ismeretek, adatok, tények ereje meggyengült. Az elektronikus média által kínált alternatív „igazságok”, értelmezések embert próbáló feladat elé állítják a tanárt.
  • A televízió, a World Wide Web és más információs csatornák által generált információs sodrásban a tanárnak kell támpontokat nyújtania és segítenie azon kompetenciák fejlesztését, amelyek biztos(abb) tájékozódást tesznek lehetővé a tanulók számára.
  • A pedagógusok jelenleg kevéssé számíthatnak a felsőoktatásban szerzett ismereteikre. Ma még a szerencsén múlik a tanárjelöltek találkozása az információs és kommunikációs technológiával, illetve annak pedagógiai, szakmódszertani vonatkozásaival.
  • Az iskolák infrastruktúrája igen változó, a számítástechnikai eszközök gyorsan elavulnak. Gyakori eset azonban, hogy egy tanintézmény nem tudja teljes mértékben kihasználni a rendelkezésre álló eszközöket. A jó gyakorlatokról, az IKT adta lehetőségekről nem minden pedagógus értesül.
  • A tanárok továbbképzése elsősorban a szoftverhasználatra, a technológia megismertetésére szorítkozik. Az IKT pedagógiai, módszertani alkalmazási lehetőségei csak érintőlegesen vagy egyáltalán nem kerülnek szóba a továbbképzéseken.[2]

Informatikai vagy éppen oktatási, szakmai konferenciákon gyakran találkozunk értékes tapasztalatokkal, sikeres projektekkel és valóban innovatív iskolák eredményeivel. Vajon az IKT alapú módszerek, a számítógéppel segített kollaboratív tanulás területén, a kompetenciafejlesztés korszerű alkalmazásaiban is ugyanazon iskolák nevével találkozunk, amelyek a felsőoktatásba jutó diákok statisztikáit vezetik?

Milyen esélyeket kínál az IKT a kistérségi iskoláknak, a hátrányos helyzetű diákoknak és azoknak a tanulóknak, akik nem kerülnek a felsőoktatásba, nem indulnak tanulmányi versenyeken? Lehetnek-e az információs társadalomban révkalauzok a technikailag kevésbé felszerelt, kistérségi iskolák tanárai? Mit nyújthat ilyen körülmények között az informatika a tanulási nehézséggel küzdő, sokszor nehéz sorsú diákok számára?

Hazai vizeken

Az IKT oktatásbeli jelenléte számos iskolában infrastrukturális kérdés. A számítógépek jelenléte és alkalmankénti használata azonban nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, ha nincs mögötte pedagógiai és szakmódszertani sokszínűség. Magyarországon évek óta léteznek oktatási programok, néhány CD-ROM is napvilágot látott, és a számítógéppel vezérelt kísérletezés sem újdonság a hazai iskolarendszerben.

Az internet oktatási alkalmazásairól az 1990-es évek végén születtek az első közlemények hazánkban[3], és ekkor indult útjára az első magyar oktatási portál, a Sulinet, 11 tantárgyi rovattal.

Az OECD 1999-ben indította útjára az „IKT és az oktatás minősége” című projektjeit. E kutatás részeként a 2001/2002-es tanévben Magyarországon is létrejött egy szakértőkből álló csoport. A kutatás célja az volt, hogy elősegítse a számítógéppel segített tanítás és tanulás új pedagógiai kultúrájának terjesztését, kidolgozzon és kipróbáljon új módszereket. A projekt eredményeként látott napvilágot a tanári kézikönyv és CD-mellékletei a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában hat tantárgyból (biológia, fizika, idegen nyelv, kémia, matematika, vizuális kultúra).[4]

Az 1997-ben útjára indított Sulinet-program többéves működése alatt jelentős mennyiségű magyar nyelvű tananyag vált elérhetővé digitális formában. Az Oktatási Minisztérium indította útjára 2002-ben a Sulinet-program kiterjesztéseként a Sulinet Expressz című programját, amelynek keretében hatalmas mennyiségű elektronikus tananyag és segédanyag vált elérhetővé a pedagógusok és a diákok számára internetes felületen a Sulinet Digitális Tudásbázis (http://sdt.sulinet.hu) tananyag-adatbázis és keretrendszer létrehozása révén.

A Sulinet Expressz program részeként, az adótörvények módosításával beindított adókedvezményes számítógép-vásárlási program segítségével 2003-tól számos olyan családba is eljuthattak az alapvető számítástechnikai eszközök, amelyek addig, elsősorban anyagi okokból, nem rendelkezhettek ilyenekkel.

Az utóbbi években egyre több IKT alapú projekt valósul meg iskolákban, felsőoktatási intézményekben.[5] Számos pedagógus került közelebbi kapcsolatba digitális tananyagokkal. Ezek alapján elmondható, hogy a korszerű tananyag önmagában leginkább az iskolán kívüli tanulást, az egyéni munkát segíti.

A tananyagfejlesztés hazai terjedésével párhuzamosan egyre gyakrabban vetődik fel a minősítés, a minőségbiztosítás, illetve az elektronikus tananyag-akkreditáció kérdése. Anélkül, hogy a kérdéssel behatóbban foglalkoznék, érdemes megjegyezni, hogy ez a probléma egyre határozottabban jelentkezik a közoktatásban.[6]

A tanórákon kreatívan alkalmazott módszerek garantálhatják a digitális tananyagok sikerét, de a kompetenciafejlesztést a módszertani palettán megjelenő IKT alapú kollaboratív eszközök biztosíthatják.

A számítógéppel segített oktatás és az elektronikus kommunikáció megfelelő pedagógiai eszközökkel lehetőséget ad a differenciálásra, a csoportmunka különböző megvalósításaira, így biztosítva a különböző képességű és hátterű diákok fejlődését.

A kollaboratív tanulás eszközei

A számítógép és az internetes kommunikáció által támogatott szoftvereszközök nagyszerű terepet kínálnak a probléma alapú tanulás, a közös tudásépítés számára. Annak ellenére, hogy számos eszköz könnyen használható, nagy pedagógiai szabadságot és komplexitást hordoz. Alkalmazásának sikere többnyire nem informatikai, technológiai kérdés, hanem az eszközökkel élni tudó, kreatív pedagógiában rejlik.

A számítógéppel segített kollaboratív tanulás eszközei két nagy csoportra oszthatók.

  • A kurzusokra építő, ún. tanulásmenedzselő keretrendszerek (LMS) és tananyag-adatbázisok (CMS), amelyekben a tanulási folyamatban végigkísért diák megtalálja a digitális tananyagokat és a hozzájuk kapcsolódó értékelési formákat. Ezekben is helyet kapnak olyan kollaboratív eszközök, mint a fórum, chat vagy üzenetküldés, de ezek mintegy kiegészítőként vannak jelen, és kevés a pedagógiai szempontból is érdekes funkciójuk.
  • Ún. groupware rendszerek, amelyek elsődleges célja a közös munka és tanulás támogatása. Ezekben sokféle aszinkrón és szinkrón kommunikációt biztosító eszköz van, és ezek kitűnő pedagógiai „célszerszámokként” alkalmazhatók.

A továbbiakban a második csoportba tartozó szoftvereszközök által nyújtott lehetőségekről szólunk.

Az aszinkrón kommunikáció és eszközei

A számítógépes szoftverek és az online, az internetes lehetőségeket is kihasználó eszközök lehetővé teszik mind a közös munkát (CSCW), mind az együtt tanulást (CSCL).

Az iskolákban gyakran használják ki a helyi hálózatot oly módon, hogy az egyszerű fájlmegosztás és a közös mappák lehetőségével élnek. A korszerű és akár ingyenesen elérhető eszközök (pl. BSCW) azonban magas szinten biztosítják a dokumentumok kezelését, a diákok tevékenységének nyomon követését. Ezek az eszközök mindig egyfajta végeredmény elérésében nyújtanak támogatást, és nem annyira fontos maga a folyamat. Ezek főleg a felsőoktatásban bizonyítottak.

A számítógéppel segített együttes tanulásban az aszinkrón kommunikáció révén – a dokumentumok és így a tudás megosztásán kívül – a vita, a közös gondolkodás, az ötletbörze és az üzenetváltás is megvalósulhat. Ez esetben a tanulók jelenléte és kommunikációja nem egyidejű.[7]

 

Az aszinkrón kommunikáció előnyei

Az egymástól távol levő diákcsoportok időbeosztását nem kell egyeztetni. Ez a gond főleg akkor lép fel, ha két különböző országbeli diákok tanulnak együtt, és órarendjük, valamint a tanév szerkezete eltérő.

  • Több idő áll rendelkezésre a feladatok kidolgozására, a közös gondolkodásra és a megoldások megtalálására.
  • Azok a diákok is könnyen megnyilvánulhatnak, akik lassabban kezelik a számítógépet.
  • A diákokat segítő tanár sokkal hatékonyabban részt tud venni a tanulási folyamatban, a közös tudásépítésben, hiszen több ideje van arra, hogy teljes képet alkosson a munkáról. A visszajelzések és a folyamatos értékelés szerepe ebben az esetben jelentősebb.

 

Az aszinkrón kommunikáció hátrányai

  • A kommunikációnak ez a módja lassú, számos „gondolati zsákutcával” járhat.
  • Az egyidejű online jelenlét kétségkívül nagyobb élmény a résztvevők számára, ezért inspirálóan hat a munkára.
  • A fórumban történő kommunikáció, a dokumentumokhoz fűzött megjegyzések nyomon követése néhány szoftver esetében nehézkes.

Az aszinkrón kommunikációt biztosító lehetőségek közül közismertek az internetes fórumok, blogok, üzenőfalak. A kollaboratív munka támogatására alkalmas komplex megoldások egyike a BSCW (Basic Support for Collaborative Work).

A BSCW (http://bscw.gmd.de) német fejlesztésű szoftver, amely oktatási célra ingyenesen használható, és magyar nyelvű változata is van. A platform kitűnő lehetőséget nyújt arra, hogy az együttműködés eredményeit ún. munkaterületeken, mappákban tároljuk, megjegyzéseket fűzzünk hozzájuk, háttéranyagokat tároljunk a rendszerben, nyomon kövessük és értékeljük a diákok munkáját. A BSCW használható a németországi, központi szerveren is, de letölthető és telepíthető a helyi hálózatban is.

Sulinet Digitális Tudásbázis a jövőben több kollaboratív eszközt is nyújt annak ellenére, hogy oktatási keretrendszer és tananyag-adatbázis, így elsődleges célja az elektronikus tananyagok kezelése. A tanárok és a diákok számára biztosít chatet, üzenetküldést, fórumot és munkacsoport-támogatást.

 

FLE3

A FLE3 (Future Learning Environment) (http://fle3.uiah.fi) finn fejlesztésű kollaboratív szoftver különösen alkalmas általános iskolások számára. Fejlett kollaborációs lehetőségei az aszinkrón kommunikáció területén az egyik legkorszerűbb eszközzé avatták az immár több generációt megélt szoftvert. A FLE3 programot a Sulinet munkatársai magyar nyelvre is lefordították, így az 1.4.5-ös változattól magyar nyelven is használható.

A FLE3 keretén belül zajló munka ún. kurzusokban történik. A felhasználókat (diákok) a tanár hívja meg a rendszerbe, amely így teljesen zártkörű.

A platformnak alapvetően három része van: a Kuckó (Webtop), a Tudásfa (Knowledge Building) és az Ötletház (Jamming).

  • Kuckó minden felhasználó számára rendelkezésre áll, és lehetőséget ad arra, hogy mindenki elmentse a munkáit, a fontosabb információkat, képeket, linkeket. A Kuckó egyéni terület, de publikus a többiek számára.
  • A munka nagy része az ún. Tudásfában történik, ahol közös tudásépítés formájában, lényegében egy fórumon dolgoznak a diákok. A tanár témákat, feladatokat kínál fel a diákoknak, akik egy strukturált fórumrendszerben dolgoznak. A fórum érdekessége, hogy lehetőséget ad a szerepjátékok lefolytatására és minden hozzászólásnak ún. információtípusa van (pl. kérdés, tény, vélemény stb.), amelyet a hozzászóláskor a felhasználó választ ki előre egy listából. Ezen információtípusok a tanár által előre definiálható kategóriák, egyszersmind keretet adnak a közös tanulásnak, a vitának vagy éppen a problémamegoldásnak.
  • Az Ötletház a szabad asszociációk, az ötletelés és a kreativitás helyszíne. Ezen a területen van mód arra is, hogy vizuális formában, képek feltöltésével bonyolítsanak le egy-egy ötletbörzét, közös gondolkodást, felfedezést.

A FLE3 szoftver szabadszoftver és ingyenesen elérhető bárki számára. Magyarországon elsőként a Valnet/ITCOLE Vízjelek projektben próbálták ki a Sulinet Programiroda és a European Schoolnet támogatásával tíz hazai innovatív iskolában.

A szinkrón kommunikáció és eszközei

A szinkrón módszerek esetében az egyidejű jelenlét, a kommunikáció és interakció alapvető feltétel. Az internetes kommunikáció eszközei közül ma már a chat (csevegés) a legnépszerűbb és a legelterjedtebben használt megoldás az oktatásban.

A szöveges chatet a nyelvtanulásban, a testvériskolai kapcsolatok ápolásában és internetes projektek kommunikációs részében sikerrel használják. Pedagógiai alkalmazhatóság szempontjából azok a chatprogramok a leghatékonyabbak, amelyek biztosítják a zártkörű csevegést, szerepjátékra adnak lehetőséget.

A korábbi években számos olyan lehetőség is elterjedt, amely a szerepjátszás lehetőségét kínálva, virtuális világokat teremtett. Ilyen a MUD (Multi-User Dimensions), a MOO (Mud Object Oriented) és különböző háromdimenziós környezetek.

Hatékonyabb és egyben technológiai szempontból bonyolultabb megoldások a hang- és videó átvitelét is megvalósító kommunikációs lehetőségek vagy a több résztvevő bevonásával lezajló videokonferenciák.

 

A szinkrón kommunikáció előnyei

  • Ezek a megoldások állnak a legközelebb az élő, szemtől szemben lezajló kommunikációhoz[8] és kooperációhoz.
  • A kommunikáció és a reakcióidő gyors, ezért a rossz megoldások, téves elképzelések gyorsabban kiszűrhetők.
  • Lehetőség van konszenzusos döntések meghozatalára.
  • A diákok aktív részvétele és egymásrautaltsága nagyobb hangsúlyt kap.

 

A szinkrón kommunikáció hátrányai

  • A nagyobb sebesség miatt nehezebben követhetők a beérkező információk, esetleg elsikkadhatnak lényeges felvetések, ötletek.
  • A tanár, a segítő nehezebben tud élni a visszajelzés, értékelés lehetőségeivel a kommunikáció gyorsasága miatt.
  • Ez a fajta kommunikáció esetleg nehézséget okozhat bizonyos dákok számára a technikai megoldások, a gyors reakció és az információk gyors feldolgozása miatt.

A számítógéppel segített kollaboratív tanulásban a leghatékonyabb eszközök azok, amelyek a szinkrón és aszinkrón módszerek együttes alkalmazását nyújtják. Így mindkét módszer előnyei előtérbe kerülhetnek az oktatási folyamatban.

Synergeia (http://bscl.fit.fraunhofer.de) a BSCW szinkrón kommunikációs eszközökkel továbbfejlesztett változata. Az ugyancsak ingyenesen elérhető, a BSCW minden előnyét felvonultató platform elmenthető, zártkörű csevegési lehetőséget, vizuális kommunikációt (gondolati térképek használatát) is kínál. A Synergeia-rendszerben együtt tanuló partnereknek lehetőségük van egy többfelhasználós rajzeszköz használatára (MapTool), amely a chat kiegészítőjeként a vizuális kommunikációt és közös gondolati térképek kialakítását is lehetővé teszi.

A zártkörű és szerepjátékra is alkalmas chat a Sulinet Digitális Tudásbázis felhasználói számára is elérhető lesz a jövőben a digitális tananyag-adatbázis kiegészítéseként.

Kollaboratív projektek Magyarországon

Roma Informatikai Program – Kémia

A Roma Informatikai Program 2003 óta működik az ELTE Multimédia-pedagógiai Tanszék és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet szervezésében. A projekt célja, hogy egyfajta katalizátorként segítse elő a kistérségi iskolák tanárainak módszertani megújulását, az IKT eszközrendszerének és pedagógiai elemeinek megjelenését a mindennapi tanítási gyakorlatban. Az együttműködés további, a jövőben kikristályosodó eredménye egy olyan pedagógiai, módszertani, tartalomfejlesztési modell, amely az IKT komplex eszközrendszere révén a kistérségi iskolákban alkalmazva biztosítja az informatikai kulcskompetenciák megszerzését.

A projektben összesen hat Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskola kémiatanárai vettek részt. Nem titkolt közös cél volt az, hogy a közös munka hozzájáruljon a digitális szakadék áthidalásához és ahhoz, hogy a munkaerőpiacon versenyképes felnőttek váljanak a hátrányos helyzetű diákokból.

A részt vevő iskolák az észak-magyarországi régió elmaradottabb részét képviselik, ahol a lakosság nagy részét roma közösségek alkotják. Különösen nagy gond a fiatalok számára a megfelelő indulási esély biztosítása. Az általános iskolában szerzett ismeretek döntően meghatározzák a fiatalok érdeklődési körét, ambícióit és képességeit. A tevékenységek kiválasztásában nagy szerepet játszottak a közösségről szerzett addigi tapasztalatok, különösen a romák egyébként is kiemelkedő vizuális képességei és fantáziája. Erre építve, az ismeretszerzés örömét és motivációját kívántuk erősíteni az informatikával támogatott oktatás segítségével ebben az életkorban.

A résztvevők a projekt során informatikai és módszertani képzéseken vettek részt. Ezeken ismerhették meg azokat a módszereket, amelyek speciálisan a kémiaoktatásban használhatók. Nagy figyelmet fordítottak a résztvevők arra, hogy megismerjék a számítógéppel segített együtt tanulás, a kollaboratív munka eszközeit, valamint a Sulinet Expressz Program pedagógiai pilléreit.

A Roma Informatikai Program első fázisának eredményei a tanmenetek átgondolásában és számítógéppel segített kémiaórák megtervezésében jelentkeztek. A tanárok a továbbképzések nyomán elkészítették a saját óravázlataikat, és ki is próbálták azokat. A munka során folyamatosan kapcsolatban voltak a mentorral e-mailen, így lehetőség volt a szakmai kérdések megvitatására és az óravázlatok tökéletesítésére.

A projekt első részének sikere egyúttal megnyitotta az utat a jövő lehetőségei előtt. A további tervek szerint az IKT alapú kémiatanítás módszereit kiterjesztjük a tartalomfejlesztésre, elektronikus oktatási tananyagok adaptációjára a Sulinet Digitális Tudásbázis segítségével. A hátrányos helyzetű diákokkal való munkában igazán hatékonyan alkalmazhatók a kooperatív tanulás elemei, ezen belül is a számítógéppel támogatott lehetőségek.

 

ITCOLE Vízjelek Projekt

Az Európai Unió „School of Tomorrow” keretprogramja részeként indított Valnet/ITCOLE projekt (Innovative Technology for Collaborative Learning and Knowledge Building) fókuszában a számítógéppel segített kollaboratív tanulás állt. A magyarországi innovatív iskolák bevonásával megvalósított oktatási kísérlet szakmai tematikáját 2003 szeptemberében dolgozta ki a Sulinet Programiroda az Európai Iskolahálózattal (European Schoolnet) közösen.[9]

A projekt alapú tanulás és tanítás egyik lényeges eleme a konkrét cél kitűzése, a megvalósítandó produktumok és a sikerkritériumok meghatározása. Az érvényesítési folyamat során igyekeztünk figyelembe venni mind a Valnet projekt irányvonalait, mind a magyar oktatási rendszer sajátosságait.

A munkában az Európai Innovatív Iskolahálózat tíz magyarországi iskolája vett részt. Tizenegy iskola kezdte meg a munkát, de egy iskola végül nem teljesítette a feladatot.

Az iskolák iskolatípus és földrajzi elhelyezkedés szempontjából is sokfélék, voltak közöttük általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák és szakképző iskolák is. Erre figyelmet szenteltünk az iskolák kiválasztásakor.

Az ITCOLE Vízjelek Projektben összesen 34 tanár és 130 tanuló vett részt. Közülük a FLE3 kollaboratív platformot 29 tanár és 110 tanuló használta.

A magyarországi projekt fő szakmai témája a víz volt, ezért adtuk a projektnek a Vízjelek elnevezést. A vízzel kapcsolatos környezeti vizsgálatok és művészeti, történelmi munkák adták a szakmai vázat.

 

A szakmai munka főbb elemei

  • Egy, az iskola környezetében levő élővíz környezeti vizsgálata, amelynek során a diákok kémiai gyorstesztek segítségével megmérték a víz kémhatását, keménységét, a nitrát-, nitrit- és foszfátkoncentrációt.
  • Az iskola környezetében található kiválasztott folyóval vagy tóval kapcsolatban a diákok művészeti, történelmi vagy irodalmi érdekességeket, alkotásokat gyűjtöttek. Ezeket a természettudományos mérésekkel és megfigyelésekkel együtt web alapú anyag formájában foglalták össze a diákcsoportok. Az iskolások munkája nyomán egyéni hangulatú műfordítások, virtuális képtárak és érdekes történetek láttak napvilágot.
  • Az ITCOLE Vízjelek projekt során a természettudományos, illetve művészeti, történelmi feladatok kapcsán a diákok a FLE3 kollaboratív platformon dolgoztak. Ez a szoftvereszköz nemcsak kommunikáció, hanem a közös munka és tudásépítés színtere is volt.
  • Az elkészült anyagok alapján (amelynek bizonyos részei angolul és németül is elkészültek) az iskolás csoportok prezentációkat készítettek, ezeket az ITCOLE Vízjelek zárókonferencián, Budapesten be is mutatták.

A projektben részt vevő tíz iskola tanárainak és diákjainak elvárásait, tapasztalatait a projekt során több alkalommal mértük kvantitatív és kvalitatív eszközökkel. A felmérések célja az volt, hogy megismerjük a pedagógusok és diákjaik számítástechnikai ismereteit és készségeit, az IKT-eszközökkel kapcsolatos attitűdjeit, valamint folyamatosan mértük a projekttel kapcsolatos vélekedéseket és tapasztalatokat. Kutatásunk alapjául szolgáltak az EUN VALNET által kialakított kérdőívek, ezeket a magyar oktatási rendszer sajátosságainak megfelelően alakítottuk át és bővítettük ki.

Esélyteremtés és IKT

A számítógéppel segített kollaboratív módszerek iskolai alkalmazása, a pedagógiai fejlesztés sokszínűsége kitűnő esélyt kínál a hátrányos helyzetű vagy éppen tanulási nehézségekkel küszködő tanulóknak.

A tét nem kevesebb, mint a leendő felnőttek helytállása, érvényesülése a munkaerőpiacon és a társadalomban. Az IKT területén való jártasság napjainkban alapfeltétel a tanulás, a továbbtanulás, illetve a munkavállalás során. Az IKT megismerése és az általa nyújtott kooperatív tanulás, szociáliskompetencia-fejlesztés a meglévő egyenlőtlenségek ellensúlyozására is alkalmas. Az informatikai eszközök használata során a hátrányos helyzetű tanulók jobb eredményeket érnek el az IKT használatával tanított tantárgyakban, mint hagyományos pedagógiai módszerekkel. Több és mélyebb információhoz jutnak, valamint a testre szabott, egyéni oktatás és értékelés hatékonyabban fel tudja mérni a tanulók egyéni élethelyzeteit.[10]

Az ország településein található közoktatási intézmények között óriási eltérések tapasztalhatók. Az iskolában eredményesen alkalmazott (egyebek közt) IKT alapú eszközök és módszerek nemcsak a közvetlenül érintett iskolák tanulóinak biztosítanak eredményesebb felkészülést, hanem környezetük, esetleg a térség lakói számára is esélyt kínálhatnak a jobb életminőségre.

A tanulóknak igen különböző a kulturális hátterük, a gondolkodási és a koncentráló képességük, az együttműködési készségük, a motiváltságuk, a tanulási stílusuk. Pedagógiai szempontból ez megköveteli a szükségletekhez igazított tanítási tartalmak és módszertan alkalmazását.

Az oktatási egyenlőtlenségek mértékéről rendelkezésre álló információk két csoportja – a rendszeren belüli előrehaladás és a tanulási teljesítmények – az oktatáson belüli egyenlőtlenségek kétfajta megjelenési formájára hívják fel a figyelmet. Az egyik az iskolarendszeren belüli előrehaladás tipikus pályái alapján leírható strukturális szelekció, a másik az eltérő tanulási eredményekben megmutatkozó minőségi egyenlőtlenség. A két forma között természetesen összefüggés tapasztalható, hiszen tipikus tanulmányi eredményekhez tipikus pályák kapcsolódnak.

A pedagógiai gyakorlat és a módszerválasztás nagyban befolyásolja, hogy a meglévő strukturális egyenlőtlenségek milyen mértékben alakulnak át minőségi egyenlőtlenségekké is.

A tanítási-tanulási folyamatban a társadalmi egyenlőtlenségeket a különböző hátterű gyerekek eltérő nevelési szükségleteiben érhetjük tetten. A pedagógiai gyakorlat felől szemlélve a fenti állítások, miszerint a diákok részben társadalmi helyzetük okán különböznek kulturális hátterük, motiváltságuk, nyitottságuk (vagy más kifejezéssel együttműködési készségük) tekintetében, eltérő haladási ütemet, szükségletekhez igazított tanítási tartalmakat és feldolgozási módszereket, valamint specifikált értékelési rendszert kívánnak. Összességében tehát a pedagógiai szelekció mértékének csökkentése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar iskolai gyakorlatban kialakuljon a differenciált nevelés kultúrája, amely egyenlőtlenséget csökkentő hatású.[11]

Napjainkban még mindig jelentős a szakadék a pedagógiai kutatási eredmények és a mindennapi iskolai gyakorlat között. Az informatikai eszközök jelenléte, használatuk elsajátítása és az internet kommunikációs, kollaborációs lehetőségeihez való hozzáférés nemcsak esélyteremtő erejű, hanem nagymértékben hozzájárulhat a pedagógiai frissüléshez is. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás, az IKT alapú projektek sikeres alkalmazásának záloga a pedagógia, a technológiai és a szociális infrastruktúra együttes megléte.

Footnotes

  1. ^ Fehér Péter: Számítógép az oktatásban a harmadik évezred küszöbén. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 7–8. sz.
  2. ^ Kárpáti Andrea: Zelig a katedrán – Az e-learning szerepe a pedagógusképzésben. Educatio, 2004. 4. sz.
  3. ^ Főző Attila – Riedel M.: Internet a kémiaoktatásban, kémiaoktatás az interneten. A kémia tanítása, 1996. 5. sz.; Főző Attila: World Wide Web a kémiatanításban. Tandem, II. évf. 2. szám, 1997. Nyár.
  4. ^ Informatika a kémia oktatásában (sorozatszerkesztő: Kárpáti A., szerk.: Főző A., Riedel M.). Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.
  5. ^ M. Cornelisse – A. Főző – M. Riedel – T. Plomp: Dutch-Hungarian e-mail project in chemistry education, in Innovative didactics with information and communication technology. Ed. by J. Vogt and T. Plomp, Enschede, Universiteit Twente, 2001.
  6. ^ Kárpáti Andrea: Oktatási szoftverek minőségének vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 3. sz.
  7. ^ G. Kligyte: I think I know what is good for you: User Interface design for a CSCL system. 2001.http://www2.uiah.fi/~gkligyte/Fle3/final.pdf
  8. ^ G. Riva – C. Galimberti: Computer-mediated communication: identity and social interaction in an electronic environment. Genetic, Social and General Psychology Monographs 124. 1998.http://citeseer.ist.psu.edu/riva98computermediated.html
  9. ^ Innovative Technology for Collaborative Learning and Knowledge Building (ITCOLE) project. http://www.euro-cscl.org/site/itcole
  10. ^ Kárpáti Andrea: Travellers In Cyberspace: ICT In Hungarian Romani (Gypsy) Schools. In Kárpáti Andrea (szerk.): Promoting Equity Through ICT in Education. Paris: OECD, 2004, 141–156.
  11. ^ Kárpáti Andrea – Molnár Éva: Esélyteremtés az oktatási informatika eszközeivel. Iskolakultúra, 2004. 12. sz.