Olvasási idő: 
14 perc

Tartalmi és módszertani innováció

Két egyházi iskola pályázata

A Bornemissza Péter Gimnázium és Általános Iskola programja

Az iskola bibliai alapokra építkező, keresztény szellemiségű nevelési-oktatási programot valósít meg, szem előtt tartva az intézmény névadójának, a 16. századi humanista és protestáns szellemiségű irodalom kiemelkedő alkotójának életművét. A pedagógiai programban lefektetett célkitűzéseknek megfelelően kiemelten fontosnak tekintik az emberi és társadalmi értékek keresztény szempontú megközelítését, a társadalom által bevett ún. polgári értékek és normák közvetítését (felebaráti szeretet, szabadságszeretet, a másság iránti tolerancia, a család értékei, ember-ember és ember-környezet harmonikus kapcsolata, hazaszeretet stb.). Céljuk, hogy a nyugati civilizáció két alappillérének számító zsidó–keresztény kinyilatkoztatást és a görög–római hagyományt minél szélesebb történeti aspektusban a diákok elé tárják, azok az oktatott tantárgyakon keresztül olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket és eszméket ismerjenek meg, amelyekből saját életvitelükre, világszemléletükre nézve is fontos következtetésekre juthatnak. A fiatalok legyenek képesek saját kulturális hagyományuk és más kultúrkörök megismerésére, az európaitól eltérő életformák, magatartások megértésére. A kerettanterv adta lehetőségekkel élve és annak szempontjait figyelembe véve bevezetik a négyéves „művelődés- és kultúrtörténet” című tantárgyat, amelybe ének-zene, rajz és vizuális kultúra, művészetek tantervi modulokat is integrálnak. A művelődés- és kultúrtörténet igyekszik átfogni az emberi civilizáció minél szélesebb spektrumát, eközben megpróbálja az emberi létezés által felvetett alapkérdéseket is meg-, illetve újrafogalmaztatni a diákokkal. Vizsgálja az egyes korszakokban az ember és a társadalom több tevékenységi formáját, a transzcendenshez és a világhoz, a természethez és a környezethez való viszonyát, önmagáról kialakított képét. Az oktatott humán tárgyakon (történelem, irodalom, nyelvtan, rajz- és vizuális kultúra, társadalomismeret, politológia, művelődés- és kultúrtörténet) keresztül sajátítják el a tanítványok azt a műveltségi anyagot, amely ma is a nyugati civilizáció alapja.

Művelődés- és kultúrtörténet

Osztály
Eszmetörténeti korszakok / időhatárok
Mikortól
Meddig
9. Az ókori Kelet
Kr. e. IV–III. évezred
Kora középkor
12. század
10. Virágzó középkor
13. század
Kora újkor, felvilágosodás
a 18. század második fele
11. A francia forradalom, klasszicizmus
1789
Századvég, fin de siécle
a 19. század vége
12. Századelő
a 20. század első évtizede
Korunk

E „klasszikusnak” tekinthető műveltséganyagot a pályázatot összeállító tanárok véleménye szerint akkor tudják a leghatékonyabban feldolgozni a diákok, ha azt integrált formában, témakörök, tartalmak és belépő tevékenységek szinkronitásával tudják számukra biztosítani. A tantárgy a következő hét témakör köré csoportosul: vallástörténet, filozófia- és eszmetörténet, tudománytörténet, művészettörténet, zenetörténet és ének, médiatörténet, életmódtörténet. A tantárgy kronológiai felosztása igazodik a gimnázium történelem, illetve irodalom tantárgyához készített integrált tantervhez.

Az irodalom- és történelemórákon az alacsony óraszám miatt kis hangsúllyal szereplő, ugyanakkor mindkét tárgy mélyebb megértése szempontjából alapvetően fontos témákat (pl. szellemtörténeti és stíluskorszakok, egyes fogalmak, alkotók) bővebben, tágabb összefüggéseikben (vallástörténeti, filozófiai, művészettörténeti stb.) meg tudják tárgyalni. Fontosnak tartják, hogy diákjaik el tudjanak igazodni a globalizálódó világban, azon belül az egységesülő Európa különböző kulturális térségei és művelődéstörténeti korszakai között, ismerjék azok hátterét, jelentőségét, értelmezni tudják különféle aspektusaikat.

A humán fakultáció tematikus programjának néhány témaköre

Közép- és Nyugat-Európa összehasonlító történeti vizsgálata a római korban a Római Birodalom két provinciája, Pannónia és Gallia összevetése alapján a kilencedik évfolyamon a következőkre terjed ki: a két terület elfoglalásának célja, menete és jelentősége, az őslakosság jellemzőinek és a római berendezkedés kialakulásának összehasonlítása, a két tartomány szerepe a népvándorlás rohamainak feltartóztatásában, a városiasodás, a kézműipar és kereskedelem eltérő fejlődésének okai, a városképek hasonlóságai, a római mindennapi élet, a pogány kultuszok és az ókeresztény emlékek, a római haditechnika.

Az összehasonlító történeti vizsgálat második témaköre az érett középkor időszaka, ezen belül a társadalmi szerkezet, a rendek kialakulása, kiemelkedő politikai személyek, uralkodók élete, Csehország, Lengyelország, Magyarország viszonya Nyugat-Európához (a Német-római Császársághoz), a politikai és az egyházi függetlenség kivívásának eltérő alakulása, a városok, a kézművesség és a kereskedelem fejlődése, az életmód jellemzői, a képzőművészeti irányzatok kibontakozása és elterjedése, a hitélet és az egyház története, a technika ágainak históriája.

A 11. osztályosok a 19. század modernizációs kihívásait elemzik: az ipari forradalom és hatásai, liberális mozgalmak, a városok fejlődése, az ipari és a nagyvárosi életmód, új technikai megoldások a közlekedés, az építészet és a közműhálózat terén, az építészeti stílusok, fővárosok eltérő fejlődése, a kávéházak szerepe a nagyvárosok életében, pályaudvarok, tömegközlekedés, hírközlés, a könyvtárak, múzeumok és egyetemek mint a művelődés intézményei.

Az utolsó évfolyam tanulmányozott témaköre a 20. század diktatórikus és demokratikus rendszerei. Nyugat- és Közép-Kelet-Európa összehasonlító történeti vizsgálata az alábbiakat foglalja magában: fasiszta és kommunista diktatúrák, tekintélyuralmi rendszerek, a gazdasági tervek eltérő szerepe a szocialista rendszerekben és a nyugat-európai polgári demokráciákban, a parlament szerepe és működése a diktatúrákban, a tekintélyuralmi rendszerekben és a polgári demokráciákban, a városi kultúrán belül a diktatúrák művészete, építési stílusok, a lakókörnyezet és a szórakozás változásai, életmódbeli hasonlóságok és különbségek Európa nyugati és keleti felén, a tömegtájékoztatás szerepe a diktatúrákban és a polgári demokráciákban.

A témakör feldolgozásakor a tanulók bevonhatók az ismeretek megszerzésébe, elsajátításába és felhasználásába, ezt segítik az alkalmazott módszerek, a forráselemzés, a gyerekek által tartott kiselőadások, beszámolók, a fényképes adatgyűjtés, diavetítések, tanulmányi kirándulások, házi dolgozatok írása és bemutatása, az interaktív és számítógépes feldolgozás stb. A diákok előadásaiban és a házi dolgozatokban a nyelvi és formai minőség ugyanolyan fontos szerepet kap, mint a tartalom. Az eredményesség érdekében konzultációs délutánokat iktatnak be a program ideje alatt magyar szakos tanárokkal.

A Bornemissza Péter Gimnáziumban a humán érdeklődésű tanulók fejlesztése az irodalom, történelem és művelődéstörténet tantárgyak integrált oktatásával, a humán szaktanterem speciális felszereltségével és a humán fakultáció innovatív pedagógiai programja által valósul meg. A fakultáció tematikája és megvalósításának módja túllép a formális iskolai oktatás keretein. A program célja, hogy a tanulók képesek legyenek meghatározott szempontok alapján önállóan is összehasonlító elemzéseket, vizsgálatokat végezni a különböző történelmi korszakokban, és a kor elvárásainak megfelelő, színvonalas módon tudják feldolgozni ismereteiket és azokról számot adni. A programban előtérbe kerül a készségfejlesztés, a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése, a hiteles kommunikációra nevelés, az anyanyelvi kompetencia (performancia) fejlesztése, valamint a diákok közös és egymástól való ismeretszerzése.

Szentendrei Református Gimnázium

Az intézmény a Szentendrei Református Egyházközség által fenntartott középiskola. A járatlan út című pályázatuk általános célja olyan képzési és tanítási módszerek kidolgozása, amelyek felhasználják az iskola generációs helyzetét, a tudományos és hagyományos képzettségű tanári kar lehetőségeit, élnek a pedagógia és a lélektan korszerű eredményeivel, és alkalmazzák a ma rendelkezésre álló informatikai eszközöket a hagyományos értékek továbbítására, interdiszciplináris használatára és továbbfejlesztésére. A projekt három részből áll: a pedagógusok integrált elméleti, önismereti és spirituális továbbképzésének alapmoduljai; a programban aktívan részt vevők felkészítése, a tanulókkal végzett hagyomány-tudomány dialógus szempontú oktatási-nevelési program; a tanulóknak és a pedagógusoknak a program során nyert ismereteit és készségeit az iskolán kívüli környezetben továbbépítő program.

A pályázat elméleti alapvetése

A közvélekedés szerint a hagyomány gondozása mindig csupán meglévő értékek és viselkedésformák őrzését és továbbadását jelenti, vagyis konzerválást és rögzítést, pedig a bibliai hagyomány, akárcsak más vallások, hagyományok szent könyvei, számtalan esetben utal az ember „járatlan úton” való elindulásának belső imperatívuszára. Vagyis a hagyomány talaján állva akkor vagyunk igazán emberek, ha merünk felfedezni, ha kell, „innoválni”, vagyis járatlan utakon is elindulni, új értékeket teremteni. A hagyomány tisztelete nem azonos a puszta megőrzéssel. Ugyancsak nem elfogadható a keresztény hagyomány és a tudomány egymást végletesen kizáró bölcseleti szembeállítása, amely tétel egy ma már meghaladott hatalmi berendezkedés szellemi sarokköve volt. A világ anyagi összetételét és szerkezetét, társadalom- és művelődéstörténetét bemutató tankönyvek mellett a szent könyveknek nem az előbbiek bemutatása az igényük, azok főként a helyes emberi alapállásról és életrendről szólnak, mely nem nélkülözheti az ember számára a transzcendens léttel való szembesülést. Ennek szemléltetésére jó példa a környezetvédelem, hiszen amit ma ennek szellemében a megmaradás érdekében felfedezni és tenni kényszerül az emberiség, valójában része az időközben mellőzötté vált ősi tudásnak: „...És vevé az Úr Isten az embert és elhelyezé őt az Éden kertjében, hogy mívelje és őrizze azt.” Vagyis a hitélet és a tudomány szövetségese egymásnak a végcél – a közjó, az ember java és üdve – elérése érdekében.

A keresztény hagyomány és a tudomány elméleti szintű szinopszisa már mindkét kör legalább egy-egy specifikus területének megbízható, egyetemi szintű ismeretén alapulhat, de ennek hiányában is minden ember számára személyes feladat, hiszen valamilyen módon el kell helyeznie magát az immár nagy mennyiségű ismeretanyagban, amelyet a kultúra és a civilizáció felhalmozott. Ez a feladat nyitottságot és érdeklődést igényel mindkét szellemi kör irányában. Ezért a pályázott projekt elsődleges célja a gimnázium pedagógusainak továbbképzése, akik majd részt vesznek a tanulók ilyen irányú tanításában és nevelésében. A továbbképzést évente háromszor: tanévkezdéskor, félévváltáskor és év végén rendezik meg, része a tanári feladatokra való közös lelki felkészülés, egymás jobb megismerése és elfogadása, a felmerült problémák feldolgozása, a pedagógiai kérdések áttekintése, értékelő fórumok kialakítása. Lehetőséget teremtenek csoportdinamikailag változatos megbeszélésekre és egyéni meditációra is. A kommunikációt és elmélyedést egyszerre segítő alkalmakon túl a tréning tartalmaz ismeretterjesztő szintű tudományos (lélektani, szociometriai, családterápiás stb.) előadásokat és feldolgozásokat, melyek kiválasztott témája összhangban van az aznapra választott bibliai témával, így a továbbképzés egyetlen központi téma körül – például a közösség, a tanári dominancia és szeretet – szerveződik. Az osztálytermekben hétkezdő és napkezdő áhítatot tartanak. A hét egyórás bibliamagyarázattal kezdődik, ahol lehetőség van a gyerekeket foglalkoztató feszültségek, problémák megbeszélésére is, és a gyerekek megtanulnak egy zsoltárt. A többi tanítási nap elején negyedórás áhítat van, melynek tárgya a református Bibliaolvasó kalauz szerinti napi olvasmány felolvasása és értelmezése, a tanórákon felmerült, a keresztény hagyománnyal a diákok részéről esetleg nehezen egyeztethető tudományos igazságokkal kapcsolatos kérdések felvetése és ezek megbeszélése.

A program második részében a gimnázium lehetővé teszi a pszichológiai fakultációt választó hallgatóinak, hogy az óraszám megduplázásával megismerhessék a modern emberkép mellett a különböző világvallások által őrzött ember- és lélekfogalom jelentőségét és tartalmi vonásait is.

A pályázat harmadik része az önképzőkör intézményét eleveníti fel új tartalommal, hogy bátorítsa a kreativitást, az önálló alkotások létrehozását, fórumot biztosítson a létrejött művek tárgyilagos, szaktanári vezetésű, ám a gyengékkel szemben is megértő szellemű bírálatára. Az önképzőkör a keresztény hagyományt folytatja irodalmi, irodalomkritikai és vallásfilozófiai tárgyú művek létrehozásával és azok bírálatával. Arra készteti a tanulókat, hogy mélyebben ismerjék meg a keresztényi, az irodalmi és más művészeti irányzatokat. Vitafórumokat rendez a vallás és a tudomány látszólagos és valóságos ellentmondásainak témakörében, alkotó művészek, irodalomkritikusok és egyházi személyiségek meghívásával lehetőséget nyújt a hagyomány értékeinek vizsgálatára és gyakorlati alkalmazására.

A pályázat mindhárom része követő példát mutat be a keresztény hagyomány értékei továbbításának módszereire a korszerű iskolai nevelésben.

Összeállította: Pásztor Júlia